Kacagójancsi

Kookaburra in Greenwich, suburban Sydney.jpg

Státusz

Nem veszélyeztetett

Rendszertani besorolás

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Szalakótaalakúak(Coraciiformes)
Család:	Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád:	Halcyoninae
Nem:	Dacelo
Faj:	D. novaeguineae

Tudományos név

Dacelo novaeguineae
(Hermann, 1783)

Szinonimák

Kacagó kokabura

Párban

A kacagójancsi más néven kacagó kokabura (Dacelo novaeguineae) a madarak (Aves)osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a jégmadárfélék(Alcedinidae) családjához tartozó faj.

Nagyon jó hangutánzó, nevét jellegzetes, emberi nevetésre hasonlító hangjáról kapta, amelyet általában kora reggel és kora este hallat.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Előfordulása

Ausztrália egyik legismertebb és legrokonszenvesebb madara. A kontinens déli és keleti részén él, Tasmaniába és Új-Zélandra betelepítették.

Sűrű vagy közepesen sűrű erdőket kedveli, elsősorban víz közelében él.

Alfajok

Dacelo novaeguineae minor Robinson, 1900 – Észak-Queenslanben él.
Dacelo novaeguineae novaeguineae (Hermann, 1783) – egész kontinensen megtalálható.

Megjelenése

HTesthssza 45 centiméter, testtömege legfeljebb 500 gramm, a legnagyobb a jégmadarak között. A többi jégmadárfajhoz hasonlóan a kacagójancsi feje viszonylag nagy, a nyaka pedig meglehetősen rövid. Szárnyain világoskék, csillogó rajzolatok találhatók, míg a faroktollak hátoldala, barna alapon feketén csíkozottak. A hasoldala piszkosfehér, halványbarna hullámrajzolattal. Halántéktollai barnák. Csőre hosszú, enyhén lapított és szablyaszerű, a vége hegyes.

Életmódja

A kacagójancsik egész évben védik területüket. Általában 3 vagy valamivel több egyed él együtt, a csoport egy párból és segítőikből áll. Ezek a segítők többnyire hímek, kiveszik részüket a költési feladatokból és a territórium védelméből egyaránt. Alapvetően békés madarak, a dominancia harcokat rendszerint inkább szimbolikus küzdelmek kísérik. Ennek egyik formája egy különleges birkózás, amely során megragadják egymás csőrét, majd megpróbálják azt forgatni és csavarni, így mutatva erejüket. A vesztes előbb-utóbb leesik az ágról, és arrébb röpül. Mindig a szaporodó pár a legmagasabb rangú, és a rangsor már korán, a fiatalok között kialakul.

Tápláléka rovarokból és más gerinctelenekből, kisemlősökből (rágcsálók), hüllőkből (köztükkígyók is), madarakból és azoknak fiókáikból áll.

Szaporodása

Többnyire 10 méter magasra rakja a fészkét a fák odvába. 2-4 fehér tojását 24-26 napig költi. A madarak egyéves korukban érik el az ivarérettséget. A fiatal madarak körülbelül 30 napos korukban repülnek ki, de a szülőkkel maradnak még egy évig és segítenek felnevelni a következő fészekaljat.